Honlapunk
Honlapunkon a teremtő, mindenható, Isten középpontú világnézet, tudományos részletességű alapjait próbáljuk bemutatni. Rendszeresen kapcsolódunk a (szerintünk) legteljesebb egyistenhit a kereszténység paradigmáihoz, és a keresztény Bibliához. Ez az álláspontunkon erősen érzékelhető, mivel hitünk középpontjáról van szó. A kreacionizmust többnyire kerüljük, mivel a mai intelligens tervezés megbízhatóbb alapokra és hátországra épül. Az a meggyőződésünk, hogy a hit és a bölcsességre épülő értelem nem kerülhet szembe egymással. Az ember istenbe vetett hite kötődés nélkül ingatag. Jézus jelenti a kötődést, Jézus, Isten emberi alakban.
Istenkép
Istenről kétféle módon beszélhetünk: a bölcselet és a kinyilatkoztatás alapján. A filozófiai istenkép abból indul ki, hogy "ha van Isten, milyen tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzen". Ő a tulajdonságait nem kapta és nem szerezte, s minden tulajdonsága ugyanazt a lényeget fejezi ki. Pontosabban: mi külön-külön fogalmakkal tudjuk abszolút lényegét meghatározni.
Szellemi mivoltából következik, hogy nincs szüksége térre, nincsenek kiterjedései, részei, nem érvényesek rá a fizika törvényei. Isten nem azért mérhetetlen, mindenütt jelenvaló, örökkévaló, mert nagyobb a fénysebességnél stb, hanem mert tökéletesen és egyszerre birtokolja a határtalan létet, változás nélküli, idő nélküli élete van.
Jézus kijelentése: "Aki engem lát, látja az Atyát" (Jn. 14,9), arra utal, hogy az Ő élete és tulajdonságai által maga az Atya mutatkozik meg. Irgalmas, igazságos, hűséges, emberszerető Személy: ezek a kinyilatkoztatás istenképének a legfontosabb elemei. Tehát a szükséget szenvedő teremtmény iránt jóindulatú, megbocsátó; nem ismer személyválogatást, "Az Isten minden ígérete Igenné lett Krisztusban" (2 Kor. 1,20). Isten azért küldte el Fiát a világba, fogy üdvözítse = örök céljához, boldogságához segítse azt (Jn. 3,17). Tehát a Második Isteni Személy megtestesülése az Atya minden tulajdonságát összegzi, v.ö. kormozott üveg - példázat.
A két látószögű istenkép együtt adja a keresztény Isten-fogalom teljességét. Látjuk ezt a hitvallás megfogalmazásából is: a "mindenható" és "teremtő" Istenre vonatkozó szavak egyike a filozófiai, másika az üdvtörténettel megközelíthető istenképre utalnak. A "láthatatlan világ" a mennyek országát és az angyalokat, Isten személyes, de test nélküli teremtményeit jelenti a megvallásunkban.
Atya tulajdonságai
Isten Atya-mivoltát először rejtett módon a teremtésben, majd végleges és nyilvánvaló módon a Fiú és a Szellem elküldésével nyilatkoztatta ki. Adataink tehát az üdvtörténet tényei, melyeket a Bibliából és a Hagyományból merítünk.
Az Atya tehát az őslétforrás, akinek teremtő szava létbe szólítja a kozmoszt. Az ószövetségi, képes beszéd a teremtéstörténettel kapcsolatban a következő lényegi elemeket tartalmazza: az anyag nem örök, hanem Isten szeretetének a teremtménye, az ember pedig uralkodásával és hódolatával alakítja ki az istenképiséget
Isten szellemi alakja
A Szent szellem
Isten Jézus előtt